The Lancet: Considerations in boosting COVID-19 vaccine immune responses / A 3. COVID-19 vakcina immunválaszával kapcsolatos megfontolások

„Az Amerikai Egyesült Államokban megosztja a tudóstársadalmat, hogy szükség van-e a koronavírus elleni harmadik vakcina beadására általában. Most derült ki, hogy Philip Krause (https://www.linkedin.com/in/phil-krause-b9668875 ) és Marion Gruber (https://www.linkedin.com/in/marion-gruber) két héttel ezelőtt fölmondott az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóságnál (FDA), mert nem értenek egyet a szervezet álláspontjával a Covid–19 elleni harmadik oltásról”

https://index.hu/kulfold/2021/09/14/amerikai-egyesult-allamok-harmadik-oltas-mrns-oltasok/?token=79e4cfc3a9638d70bccd1501a8a47b9f
https://www.businessinsider.com/2-top-fda-officials-resigned-biden-booster-plan-reports-2021-9?op=1

https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)02046-8
https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(21)02046-8/fulltext
Philip R Krause, MD    
Prof. Thomas R Fleming, PhD    
Prof.  Richard Peto, FRS    
Prof.  Ira M Longini, PhD    
Prof.  J Peter Figueroa, PhD    
Prof.  Jonathan A C Sterne, PhD    
Alejandro Cravioto, PhD    
Prof.  Helen Rees, MD    
Prof.  Julian P T Higgins, PhD    
Prof.  Isabelle Boutron, PhD    
Prof.  Hongchao Pan, PhD    
Marion F Gruber, PhD    
Prof.  Narendra Arora, MD    
Fatema Kazi, PhD    
Rogerio Gaspar, PhD    
Soumya Swaminathan, MD    
Michael J Ryan, MD    
Ana-Maria Henao-Restrepo, MD
Philip R Krause, dr.    
Prof. Thomas R Fleming, PhD.    
Prof.  Richard Peto, FRS (Királyi Társaság tagja)    
Prof.  Ira M Longini, PhD.    
Prof.  J Peter Figueroa, PhD.    
Prof.  Jonathan A C Sterne, PhD.    
Alejandro Cravioto, PhD.    
Prof.  Helen Rees, dr.    
Prof.  Julian P T Higgins, PhD.    
Prof.  Isabelle Boutron, PhD.    
Prof.  Hongchao Pan, PhD.    
Marion F Gruber, PhD.    
Prof.  Narendra Arora, dr.    
Fatema Kazi, PhD.    
Rogerio Gaspar, PhD.    
Soumya Swaminathan, dr.    
Michael J Ryan, dr.    
Ana-Maria Henao-Restrepo, dr.
A new wave of COVID-19 cases caused by the highly transmissible delta variant is exacerbating the worldwide public health crisis, and has led to consideration of the potential need for, and optimal timing of, booster doses for vaccinated populations. 1 Although the idea of further reducing the number of COVID-19 cases by enhancing immunity in vaccinated people is appealing, any decision to do so should be evidence-based and consider the benefits and risks for individuals and society. COVID-19 vaccines continue to be effective against severe disease, including that caused by the delta variant. Most of the observational studies on which this conclusion is based are, however, preliminary and difficult to interpret precisely due to potential confounding and selective reporting. Careful and public scrutiny of the evolving data will be needed to assure that decisions about boosting are informed by reliable science more than by politics. Even if boosting were eventually shown to decrease the medium-term risk of serious disease, current vaccine supplies could save more lives if used in previously unvaccinated populations than if used as boosters in vaccinated populations.A COVID-19 új hulláma, amelyet a magasan fertőző delta variáns okoz, súlyosbítja a világméretű közegészségügyi válságot, és a vakcinázott népesség számára az emlékeztető dózisok lehetséges szükségességének és optimális időzítésének megfontolásához vezetett. (1) Bár a COVID-19-es megbetegedések számának további csökkentése a beoltott emberek immunitásának fokozásával vonzó gondolat, az erre vonatkozó döntésnek bizonyítékokon kell alapulnia, és mérlegelnie kell az egyénekre és a társadalomra gyakorolt előnyöket és kockázatokat. A COVID-19 vakcinák továbbra is hatékonyak a súlyos betegségekkel szemben, beleértve a delta változat által okozott betegségeket is. Az e következtetés alapjául szolgáló megfigyelési tanulmányok többsége azonban előzetes, és a lehetséges zavaró tényezők és a szelektív jelentéstétel miatt nehéz pontosan értelmezni azokat. A fejlődő adatok gondos és nyilvános vizsgálatára lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy az erősítéssel kapcsolatos döntések inkább megbízható tudományos, mint politikai alapokon nyugodjanak. Még ha végül be is bizonyosodik, hogy a vakcinák fokozása csökkenti a súlyos megbetegedések középtávú kockázatát, a jelenlegi vakcinakészletek több életet menthetnek meg, ha korábban nem oltott populációkban alkalmazzák őket, mint ha fokozóként használják őket oltott populációkban.
Boosting could be appropriate for some individuals in whom the primary vaccination, defined here as the original one-dose or two-dose series of each vaccine, might not have induced adequate protection — eg, recipients of vaccines with low efficacy or those who are immunocompromised 2 (although people who did not respond robustly to the primary vaccination might also not respond well to a booster). It is not known whether such immunocompromised individuals would receive more benefit from an additional dose of the same vaccine or of a different vaccine that might complement the primary immune response.Az emlékeztető oltások olyan egyének esetében lehetnek megfelelőek, akiknél az elsődleges oltás, amelyet itt az egyes vakcinák eredeti egy vagy két adagból álló sorozataként határozunk meg esetleg nem nyújtott megfelelő védelmet – pl. alacsony hatékonyságú vakcinák befogadói vagy immunhiányos személyek (2) (bár azok a személyek, akik nem reagáltak megfelelően az elsődleges oltásra, esetleg az emlékeztető oltásra sem reagálnak jól). Nem ismert, hogy az ilyen legyengült immunrendszerű egyéneknek nagyobb hasznára válna-e ugyanannak a vakcinának vagy egy másik vakcinának egy további adagja, amely kiegészíthetné az elsődleges immunválaszt.
Boosting might ultimately be needed in the general population because of waning immunity to the primary vaccination or because variants expressing new antigens have evolved to the point at which immune responses to the original vaccine antigens no longer protect adequately against currently circulating viruses. Although the benefits of primary COVID-19 vaccination clearly outweigh the risks, there could be risks if boosters are widely introduced too soon, or too frequently, especially with vaccines that can have immune-mediated side-effects (such as myocarditis, which is more common after the second dose of some mRNA vaccines, 3 or Guillain-Barre syndrome, which has been associated with adenovirus-vectored COVID-19 vaccines 4 ). If unnecessary boosting causes significant adverse reactions, there could be implications for vaccine acceptance that go beyond COVID-19 vaccines. Thus, widespread boosting should be undertaken only if there is clear evidence that it is appropriate.  Az általános populációban végül szükség lehet a megerősítésre, mert az elsődleges oltással szembeni immunitás csökken, vagy mert az új antigéneket kifejező változatok olyan mértékben fejlődtek ki, hogy az eredeti vakcinaantigénekre adott immunválasz már nem véd megfelelően a jelenleg keringő vírusokkal szemben. Bár az elsődleges COVID-19 vakcinázás előnyei egyértelműen meghaladják a kockázatokat, lehetnek kockázatok is. Ha az emlékeztető oltásokat túl korán vagy túl gyakran vezetik be, különösen olyan vakcinák esetében, amelyek immunmediált mellékhatásokkal járhatnak (mint például a szívizomgyulladás, amely egyes mRNS-vakcinák második adagja után gyakoribb 3  vagy a Guillain-Barre-szindróma, amelyet adenovírus-vektoros COVID-19 vakcinákkal hoztak összefüggésbe 4 ). Ha a szükségtelen erősítés jelentős mellékhatásokat okoz, az a COVID-19 vakcinákon túlmutató következményekkel járhat a vakcinák elfogadására nézve. Ezért a széles körű fokozásra csak akkor kerülhet sor, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az indokolt.
Findings from randomised trials have reliably shown the high initial efficacy of several vaccines, and, less reliably, observational studies have attempted to assess the effects on particular variants or the durability of vaccine efficacy, or both. The appendix identifies and describes the formal and informal reports from these studies. Some of this literature involves peer-reviewed publications; however, some does not, and it is likely that some details are importantly wrong and that there has been unduly selective emphasis on particular results. Together, however, these reports provide a partial but useful snapshot of the changing situation, and some clear findings emerge. The figure summarises the reports that estimated vaccine efficacy separately for severe disease (variously defined) and for any confirmed SARS-CoV-2 infection, plotting one against the other. A consistent finding is that vaccine efficacy is substantially greater against severe disease than against any infection; in addition, vaccination appears to be substantially protective against severe disease from all the main viral variants. Although the efficacy of most vaccines against symptomatic disease is somewhat less for the delta variant than for the alpha variant, there is still high vaccine efficacy against both symptomatic and severe disease due to the delta variant.A randomizált vizsgálatok eredményei megbízhatóan kimutatták számos vakcina magas kezdeti hatékonyságát, és kevésbé megbízható megfigyelési tanulmányok próbálták meg felmérni az egyes változatokra gyakorolt hatásokat vagy a vakcina hatékonyságának tartósságát, illetve mindkettőt. A függelék azonosítja és ismerteti az e tanulmányokból származó hivatalos és informális jelentéseket. E szakirodalom egy része lektorált publikációkat tartalmaz, más része azonban nem, és valószínű, hogy egyes részletek jelentős mértékben tévesek, és hogy egyes eredményekre indokolatlanul szelektív hangsúlyt fektettek. Ezek a jelentések azonban együttesen részleges, de hasznos képet adnak a változó helyzetről, és néhány egyértelmű megállapítás is kiderül. Az ábra összefoglalja azokat a jelentéseket, amelyek külön-külön becsülték meg a vakcina hatékonyságát a súlyos betegségre (különböző definíciók szerint) és bármely megerősített SARS-CoV-2 fertőzésre vonatkozóan, az egyiket a másikhoz viszonyítva. Egybehangzóan megállapítható, hogy a vakcina hatékonysága lényegesen nagyobb a súlyos megbetegedéssel szemben, mint bármely fertőzéssel szemben; továbbá úgy tűnik, hogy a vakcinázás lényegesen véd az összes fő vírusváltozat súlyos megbetegedésével szemben. Bár a legtöbb vakcina hatékonysága a tüneti megbetegedés ellen valamivel kisebb a deltaváltozat esetében, mint az alfaváltozat esetében, a deltaváltozat okozta tüneti és súlyos megbetegedés ellen még mindig nagy a vakcina hatékonysága.
Current evidence does not, therefore, appear to show a need for boosting in the general population, in which efficacy against severe disease remains high. Even if humoral immunity appears to wane, reductions in neutralising antibody titre do not necessarily predict reductions in vaccine efficacy over time, and reductions in vaccine efficacy against mild disease do not necessarily predict reductions in the (typically higher) efficacy against severe disease. This effect could be because protection against severe disease is mediated not only by antibody responses, which might be relatively short lived for some vaccines, but also by memory responses and cell-mediated immunity, which are generally longer lived. 5 The ability of vaccines that present the antigens of earlier phases of the pandemic (rather than variant-specific antigens) to elicit humoral immune responses against currently circulating variants 6 7 indicates that these variants have not yet evolved to the point at which they are likely to escape the memory immune responses induced by those vaccines. Even without any changes in vaccine efficacy, increasing success in delivering vaccines to large populations will inevitably lead to increasing numbers of breakthrough cases, especially if vaccination leads to behavioural changes in vaccinees.A jelenlegi bizonyítékok tehát nem mutatják, hogy az általános populációban, ahol a súlyos betegségekkel szembeni hatékonyság továbbra is magas, szükség lenne a fokozásra. Még ha a humorális immunitás csökkenni is látszik, a semlegesítő antitesttiter csökkenése nem feltétlenül jelzi előre a vakcina hatékonyságának csökkenését az idő múlásával, és az enyhe betegség elleni vakcina hatékonyságának csökkenése nem feltétlenül jelzi előre a súlyos betegség elleni (jellemzően magasabb) hatékonyság csökkenését. Ennek a hatásnak az lehet az oka, hogy a súlyos betegség elleni védelmet nemcsak az antitestválaszok közvetítik, amelyek egyes vakcinák esetében viszonylag rövid ideig tarthatnak, hanem a memóriaválaszok és a sejtközvetített immunitás is, amelyek általában hosszabb ideig tartanak. (5) A világjárvány korábbi fázisainak antigénjeit (és nem a változatspecifikus antigéneket) tartalmazó vakcinák humorális immunválasz kiváltására való képessége a jelenleg keringő változatok ellen (6 , 7) azt jelzi, hogy ezek a változatok még nem fejlődtek ki olyan szintre, hogy valószínűleg elkerüljék a vakcinák által kiváltott memóriaimmunválaszt. Még a vakcinák hatékonyságában bekövetkező változások nélkül is, a vakcinák nagy populációkba történő bejuttatásának növekvő sikere elkerülhetetlenül az áttörési esetek számának növekedéséhez vezet, különösen, ha a vakcinázás a vakcinázottak viselkedésének megváltozásához vezet.
Randomised trials are relatively easy to interpret reliably, but there are substantial challenges in estimating vaccine efficacy from observational studies undertaken in the context of rapid vaccine roll-out. Estimates may be confounded both by patient characteristics at the start of vaccine roll-out and by time-varying factors that are missed by electronic health records. For example, those classified as unvaccinated might include some who were in fact vaccinated, some who are already protected because of previous infection, or some whose vaccination was deferred because of COVID-19 symptoms. The likelihood that there are systematic differences between vaccinated and unvaccinated individuals may increase as more people get vaccinated and as patterns of social interaction between vaccinated and unvaccinated people change. Apparently reduced efficacy among people immunised at the beginning of the pandemic could also arise because individuals at high risk of exposure (or of complications) were prioritised for early immunisation. Among vaccinated people, more of the severe disease could be in immunocompromised individuals, who are plausibly more likely to be offered and seek vaccination even though its efficacy is lower than it is in other people. 2 Test-negative designs, which compare vaccination status of people who tested positive and those who tested negative, can sometimes reduce confounding, 8 but do not prevent distortion of results due to the so-called collider bias. 9 The probability that individuals with asymptomatic or mild COVID-19 infection will seek testing might be influenced by whether they are vaccinated. In addition, outcomes may be affected over time by varying stress on health-care facilities. However, careful observational studies that examine efficacy against severe disease remain useful and are less likely to be affected by diagnosis-dependent biases over time than are observational studies of milder disease, and could therefore provide useful indicators of any changes in vaccine-induced protection.A véletlen besorolásos vizsgálatok viszonylag könnyen értelmezhetők megbízhatóan, de a vakcinák hatékonyságának becslése a gyors vakcinák bevezetése során végzett megfigyelési tanulmányok alapján jelentős kihívást jelent. A becsléseket megzavarhatják mind a betegek jellemzői a vakcina bevezetésének kezdetén, mind az időben változó tényezők, amelyek az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokból kimaradnak. Például a nem oltottként besoroltak között lehetnek olyanok, akiket valójában beoltottak, olyanok, akik korábbi fertőzés miatt már védettek, vagy olyanok, akiknek az oltását a COVID-19 tünetei miatt elhalasztották. Annak valószínűsége, hogy a beoltott és nem beoltott egyének között szisztematikus különbségek vannak, növekedhet, ahogy egyre több ember kapja meg a védőoltást, és ahogy a beoltott és nem beoltott emberek közötti társadalmi interakciók mintái változnak. A világjárvány kezdetén beoltott személyek körében a látszólag csökkent hatékonyság azért is kialakulhatott, mert a korai immunizálásban a magas expozíciós (vagy szövődményi) kockázatnak kitett személyeket részesítették előnyben. A beoltott emberek körében a súlyos megbetegedések nagyobb része immunhiányos egyéneknél fordulhatott elő, akiknek valószínűleg nagyobb valószínűséggel ajánlották fel és kérték az oltást, még akkor is, ha annak hatékonysága alacsonyabb, mint más embereknél. (2) A teszt-negatív minták, amelyek a pozitív és a negatív tesztet végző személyek oltási státuszát hasonlítják össze, néha csökkenthetik a zavaró hatásokat, (8) de nem akadályozzák meg az eredményeknek az úgynevezett ütköztető torzítás miatti torzulását. 9 Annak valószínűségét, hogy a tünetmentes vagy enyhe COVID-19-fertőzéssel rendelkező egyének vizsgálatra jelentkeznek, befolyásolhatja az, hogy be vannak-e oltva. Ezenkívül az eredményeket az egészségügyi intézményekre nehezedő változó stressz is befolyásolhatja az idő múlásával. A súlyos betegséggel szembeni hatékonyságot vizsgáló gondos megfigyeléses vizsgálatok azonban továbbra is hasznosak, és kevésbé valószínű, hogy a diagnózisfüggő torzítások idővel befolyásolják őket, mint az enyhébb betegséggel kapcsolatos megfigyeléses vizsgálatokat, és ezért hasznos indikátorai lehetnek a vakcina által kiváltott védelemben bekövetkező változásoknak.
To date, none of these studies has provided credible evidence of substantially declining protection against severe disease, even when there appear to be declines over time in vaccine efficacy against symptomatic disease. In a study in Minnesota, USA, 10 point estimates of the efficacy of mRNA vaccines against hospitalisation appeared lower in July, 2021, than in the previous 6 months, but these estimates had wide confidence intervals and could have been affected by some of the issues described above. Of interest, reported effectiveness against severe disease in Israel was lower among people vaccinated either in January or April than in those vaccinated in February or March, 11 exemplifying the difficulty of interpreting such data. A recent report on the experience in Israel during the first 3 weeks of August, 2021, just after booster doses were approved and began to be deployed widely, has suggested efficacy of a third dose (relative to two doses). Mean follow-up was, however, only about 7 person-days (less than expected based on the apparent study design); perhaps more importantly, a very short-term protective effect would not necessarily imply worthwhile long-term benefit. 12  In the USA, large numbers of adults are fully vaccinated, large numbers are unvaccinated, and systematic comparisons between them are ongoing. Recent reports of large US studies (one from the US CDC’s COVID-NET 13 and two from major health maintenance organisations 14, 15 ) demonstrate the continued high efficacy of full vaccination against severe disease or hospitalisation.Eddig egyik ilyen vizsgálat sem szolgáltatott hiteles bizonyítékot a súlyos betegséggel szembeni védelem jelentős csökkenésére, még akkor sem, ha a tünetekkel járó betegséggel szembeni vakcina hatékonysága idővel csökkenni látszik. Egy az USA-beli Minnesotában végzett vizsgálatban (10) az mRNS-vakcinák kórházi kezeléssel szembeni hatékonyságának pontbecslései 2021 júliusában alacsonyabbnak tűntek, mint az azt megelőző 6 hónapban, de ezek a becslések széles konfidenciaintervallummal rendelkeztek, és a fent leírt problémák némelyike befolyásolhatta őket. Érdekes, hogy Izraelben a súlyos megbetegedésekkel szembeni jelentett hatékonyság alacsonyabb volt a januárban vagy áprilisban beoltott személyek körében, mint a februárban vagy márciusban beoltottaknál, (11) ami jól példázza az ilyen adatok értelmezésének nehézségeit. Az Izraelben 2021 augusztusának első (3) hetében – közvetlenül azután, hogy az emlékeztető dózisokat jóváhagyták és széles körben elkezdték alkalmazni – szerzett tapasztalatokról szóló friss jelentés szerint a harmadik dózis (a két dózishoz képest) hatékony volt. Az átlagos követési idő azonban csak körülbelül 7 személynap volt (kevesebb, mint a nyilvánvaló vizsgálati terv alapján várható volt); ami talán még fontosabb, hogy egy nagyon rövid távú védőhatás nem feltétlenül jelent értékelhető hosszú távú hasznot. (12) Az USA-ban a felnőttek nagy száma teljes mértékben be van oltva, nagy számban vannak oltatlanok, és a köztük lévő szisztematikus összehasonlítások folyamatban vannak. A nagy amerikai tanulmányokról (az egyik az amerikai CDC COVID-NET (13) és két nagy egészségmegőrző szervezet (14, 15) ) nemrégiben készült jelentéséből kiderül, hogy a teljes oltás továbbra is nagy hatékonysággal véd a súlyos megbetegedések vagy kórházi kezelés ellen.
Although vaccines are less effective against asymptomatic disease or against transmission than against severe disease, even in populations with fairly high vaccination rates the unvaccinated are still the major drivers of transmission and are themselves at the highest risk of serious disease. 16 If new variants that can escape the current vaccines are going to evolve, they are most likely to do so from strains that had already become widely prevalent. The effectiveness of boosting against the main variants now circulating and against even newer variants could be greater and longer lived if the booster vaccine antigen is devised to match the main circulating variants. 6 There is an opportunity now to study variant-based boosters before there is widespread need for them. A similar strategy is used for influenza vaccines, for which each annual vaccine is based on the most current data about circulating strains, increasing the likelihood that the vaccine will remain effective even if there is further strain evolution.Bár a vakcinák kevésbé hatékonyak a tünetmentes megbetegedések vagy az átvitel ellen, mint a súlyos megbetegedések ellen, még a viszonylag magas átoltottsági aránnyal rendelkező populációkban is az oltatlanok jelentik az átvitel fő mozgatórugóját, és ők maguk vannak a súlyos megbetegedések legnagyobb kockázatának kitéve. (16) Ha olyan új változatok fejlődnek ki, amelyek képesek a jelenlegi vakcinák alól kibújni, akkor azok nagy valószínűséggel olyan törzsekből fognak kialakulni, amelyek már széles körben elterjedtek. A jelenleg keringő fő változatok és még újabb változatok elleni emlékeztető oltás hatékonysága nagyobb és hosszabb ideig tartó lehet, ha az emlékeztető oltóanyag antigénjét úgy alakítják ki, hogy az megfeleljen a fő keringő változatoknak. (6) Most van lehetőség a variánsalapú emlékeztető oltóanyagok tanulmányozására, mielőtt széles körben szükség lenne rájuk. Hasonló stratégiát alkalmaznak az influenza elleni vakcinák esetében is, amelyek esetében minden egyes éves vakcina a keringő törzsekre vonatkozó legfrissebb adatokon alapul, növelve annak valószínűségét, hogy a vakcina akkor is hatékony marad, ha a törzsek továbbfejlődnek.
The message that boosting might soon be needed, if not justified by robust data and analysis, could adversely affect confidence in vaccines and undermine messaging about the value of primary vaccination. Public health authorities should also carefully consider the consequences for primary vaccination campaigns of endorsing boosters only for selected vaccines. Booster programmes that affect some but not all vaccinees may be difficult to implement—so it will be important to base recommendations on complete data about all vaccines available in a country, to consider the logistics of vaccination, and to develop clear public health messaging before boosting is widely recommended.Az az üzenet, hogy hamarosan szükség lehet a vakcinák fokozására, ha azt nem indokolják megbízható adatok és elemzések, negatívan befolyásolhatja a vakcinákba vetett bizalmat, és alááshatja az elsődleges védőoltás értékéről szóló üzeneteket. A közegészségügyi hatóságoknak gondosan meg kell fontolniuk azt is, hogy milyen következményekkel jár az elsődleges oltási kampányokra nézve, ha csak kiválasztott vakcinák esetében támogatják az erősítést. Az olyan emlékeztető programokat, amelyek néhány, de nem minden oltottat érintenek, nehéz lehet végrehajtani – ezért fontos, hogy az ajánlásokat az adott országban rendelkezésre álló összes oltóanyagra vonatkozó teljes körű adatokra alapozzák, hogy figyelembe vegyék az oltás logisztikáját, és hogy világos közegészségügyi üzeneteket dolgozzanak ki, mielőtt széles körben ajánlják az emlékeztető oltásokat.
If boosters (whether expressing original or variant antigens) are ultimately to be used, there will be a need to identify specific circumstances in which the direct and indirect benefits of doing so are, on balance, clearly beneficial. Additional research could help to define such circumstances. Furthermore, given the robust booster responses reported for some vaccines, adequate booster responses might be achievable at lower doses, potentially with reduced safety concerns. Given the data gaps, any wide deployment of boosters should be accompanied by a plan to gather reliable data about how well they are working and how safe they are. Their effectiveness and safety could, in some populations, be assessed most reliably during deployment via extremely large-scale randomisation, 17 preferably of individuals rather than of groups.Ha végül (akár eredeti, akár variáns antigéneket kifejező) boostereket kívánnak használni, akkor meg kell határozni azokat a különleges körülményeket, amelyek esetén az ebből származó közvetlen és közvetett előnyök összességében egyértelműen előnyösek. További kutatások segíthetnek az ilyen körülmények meghatározásában. Továbbá, tekintettel az egyes vakcinák esetében jelentett erős emlékeztető reakciókra, a megfelelő emlékeztető reakciók alacsonyabb dózisokkal is elérhetőek lehetnek, esetleg kisebb biztonsági aggályok mellett. Tekintettel az adatok hiányosságaira, az emlékeztetők széles körű bevezetését olyan tervnek kell kísérnie, amely megbízható adatokat gyűjt arról, hogy mennyire jól működnek és mennyire biztonságosak. Bizonyos populációkban a hatékonyságot és biztonságosságot a legmegbízhatóbban a bevezetés során rendkívül nagyszabású randomizálással (17) lehetne felmérni, lehetőleg egyéneken, nem pedig csoportokon.
Thus, any decisions about the need for boosting or timing of boosting should be based on careful analyses of adequately controlled clinical or epidemiological data, or both, indicating a persistent and meaningful reduction in severe disease, with a benefit–risk evaluation that considers the number of severe cases that boosting would be expected to prevent, along with evidence about whether a specific boosting regimen is likely to be safe and effective against currently circulating variants. As more information becomes available, it may first provide evidence that boosting is needed in some subpopulations. However, these high-stakes decisions should be based on peer-reviewed and publicly available data and robust international scientific discussion.Ezért a fokozás szükségességére vagy időzítésére vonatkozó döntéseknek megfelelően ellenőrzött klinikai vagy epidemiológiai adatok vagy mindkettő gondos elemzésén kell alapulniuk, amelyek a súlyos betegségek tartós és jelentős csökkenését jelzik, és az előny-kockázat értékelésének figyelembe kell vennie a súlyos esetek számát, amelyeket a fokozás várhatóan megelőz, valamint bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy egy adott fokozó kezelés valószínűleg biztonságos és hatékony lesz-e a jelenleg keringő változatokkal szemben. Amint több információ válik elérhetővé, először ez szolgáltathat bizonyítékot arra, hogy bizonyos alpopulációkban szükség van a fokozásra. Ezeknek a nagy horderejű döntéseknek azonban szakmailag lektorált és nyilvánosan elérhető adatokon és szilárd nemzetközi tudományos vitán kell alapulniuk.
The vaccines that are currently available are safe, effective, and save lives. The limited supply of these vaccines will save the most lives if made available to people who are at appreciable risk of serious disease and have not yet received any vaccine. Even if some gain can ultimately be obtained from boosting, it will not outweigh the benefits of providing initial protection to the unvaccinated. If vaccines are deployed where they would do the most good, they could hasten the end of the pandemic by inhibiting further evolution of variants. Indeed, WHO has called for a moratorium on boosting until the benefits of primary vaccination have been made available to more people around the world. 18 This is a compelling issue, particularly as the currently available evidence does not show the need for widespread use of booster vaccination in populations that have received an effective primary vaccination regimen.A jelenleg rendelkezésre álló vakcinák biztonságosak, hatékonyak és életeket mentenek. A vakcinák korlátozott készlete akkor menti meg a legtöbb életet, ha olyan emberek számára is elérhetővé teszik, akiknél a súlyos megbetegedés jelentős kockázata fennáll, és még nem kaptak oltóanyagot. Még ha végül némi nyereséget is lehet elérni az oltások felerősítésével, az nem ellensúlyozza az oltatlanok kezdeti védelmének biztosításából származó előnyöket. Ha az oltóanyagokat ott vetik be, ahol a legtöbb hasznot hoznák, akkor a változatok további fejlődésének gátlásával meggyorsíthatják a világjárvány végét. A WHO valóban moratóriumot sürgetett a megerősítésre mindaddig, amíg az elsődleges oltás előnyeit nem teszik elérhetővé világszerte több ember számára. (18) Ez egy kényszerítő kérdés, különösen azért, mert a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok nem mutatják, hogy szükség lenne az emlékeztető oltás széles körű alkalmazására azokban a populációkban, amelyek hatékony elsődleges oltási rendben részesültek.