The Courage to Confront Evil / A gonosszal való szembenézés bátorsága
2019.08.26.
| transcript | átirat |
| It is astonishing to me that people will say, oh, I don’t believe in evil, but I believe in good, as if human beings no longer have a dark side. And it’s allowed us to be abusive environmentally, abusive to nature, abusive to human beings, because we decided that not only is there no evil out there, there is no evil in here. Evil is not very popular today. We actually prefer the topic of good. We love to talk about angels, but when it comes to the word evil, we recoil in horror. You know, many people I meet, they wear amulets or crystals to protect their energy. But I always wonder, what are they protecting themselves from? And I’ll ask them. And they’ll say negativity, but they can’t actually say the word “evil.” Now, why does going anywhere near the word “evil” terrify us? I mean, I’ve thought about it so long. And I’ve come to realize that the reason is actually profound. | Számomra megdöbbentő, hogy az emberek azt mondják, ó, én nem hiszek a rosszban, de hiszek a jóban, mintha az embereknek már nem lenne sötét oldala. És ez lehetővé tette számunkra, hogy visszaéljünk a környezettel, visszaéljünk a természettel, visszaéljünk az emberekkel, mert úgy döntöttünk, hogy nem csak odakint nincs gonoszság, hanem itt bent sincs. A gonoszság ma nem túl népszerű. Valójában inkább a jó témáját részesítjük előnyben. Szeretünk az angyalokról beszélni, de amikor a gonosz szóra kerül a sor, elborzadva hátrálunk meg. Tudjátok, sok ember, akivel találkozom, amuletteket vagy kristályokat visel, hogy megvédje az energiáját. De mindig elgondolkodom, vajon mitől védik magukat? És megkérdezem tőlük. Azt mondják, hogy a negativitás, de valójában nem tudják kimondani a gonosz szót. “Miért rémít meg minket, ha a “gonosz” szó közelébe megyünk? Mármint, olyan sokáig gondolkodtam ezen. És rájöttem, hogy az ok valójában mélyreható. |
| We have more belief in evil than we think and fear of it. And people won’t acknowledge that. And by forcing evil underground, we’ve essentially formed a partnership with it in ways that are conscious and unconscious, but it’s the truth. And here is the big headline. Evil counts on you not believing in it. You know what? I’m going to share a story with you, because it changed my life. I think it was– I probably was around 20 years old there was a front-page story in “The Tribune,” front page. And this man had just gotten out of a satanic cult. And of course, who believes in that, right? And that was his point. And one of the things he said was, that if he listed people who were in the cult, everybody in Chicago would recognize most of their names. | Jobban hiszünk a gonoszban, mint gondolnánk, és jobban félünk tőle. És az emberek ezt nem ismerik el. És azzal, hogy a föld alá kényszerítettük a gonoszt, lényegében partnerséget alakítottunk ki vele tudatos és tudattalan módon, de ez az igazság. És itt a nagy szalagcím. A gonosz számít arra, hogy nem hiszel benne. Tudjátok mit? Megosztok veletek egy történetet, mert megváltoztatta az életemet. Azt hiszem… úgy 20 éves lehettem, amikor volt egy címlapsztori a “The Tribune”-ban, a címlapon. És ez az ember épp akkor szabadult egy sátánista szektából. És persze, ki hisz ebben, igaz? És ez volt a lényeg. És az egyik dolog, amit mondott, hogy ha felsorolná azokat az embereket, akik a szektában voltak, Chicagóban mindenki felismerné a legtöbbjük nevét. |
| That alone was an eye-opener. But here is the line that he said that made me realize he was telling the truth, that he wasn’t just trying to get attention for himself. He said, evil counts on you not believing in it. It counts on your arrogance. It counts on it. And I thought, he’s absolutely telling the truth. That’s exactly what evil hides behind. Now, Hitler knew that. Hitler knew that, absolutely. When the Third Reich plotted the Holocaust, they absolutely knew that one of the things about evil was that, if you were going to pull off something evil, do it big – [GERMAN SPEECH] [CHEERING] – because the bigger the easier. | Ez önmagában is felnyitotta a szemem. De itt van az a mondat, amit mondott, ami rádöbbentett, hogy igazat mondott, amiből kiderül hogy nem csak a figyelmet akarja magára irányítani. Azt mondta, hogy a gonosz számít arra, hogy nem hiszel benne. Számít az arroganciádra. Számít rá. Ebből a mondatból azt gondoltam, hogy teljesen igazat mond. Pontosan ez az, ami mögé a gonosz elrejtőzik. Hitler tudta ezt. Hitler tudta ezt, abszolút. Amikor a Harmadik Birodalom kitervelte a holokausztot, pontosan tudták, hogy a gonoszság egyik lényege az, hogy ha valami gonoszságot akarsz véghezvinni, akkor csináld azt nagyban – [NÉMET BESZÉD] [LELKESÍTÉS] – mert minél nagyobb, annál könnyebb. |
| And that’s the nature of evil. Because when it gets so big, our mind shuts down. And it goes the opposite direction and says, this can’t be happening. Therefore, it’s not happening. And that’s what we do. We say, this can’t be happening, therefore, it’s not. Everything has its opposite. Where there is darkness, there is always light. So where there is angels, there is going to be demons. You know, the forces of the heavens are set up in polarities. | És ez a gonoszság természete. Mert amikor olyan nagyra nő, az elménk leáll. És az ellenkező irányba megy, és azt mondja, hogy ez nem történhet meg. Ledobja a láncot és azt mondja: Ezért nem történik meg. És ezt hisszük el. Azt mondjuk, hogy ez nem történhet meg, tehát nem is történik meg. De. Mindennek megvan az ellentéte. Ahol sötétség van, ott mindig van fény. Tehát ahol angyalok vannak, ott démonok is lesznek. Tudjátok, a mennyei erők polaritásokba vannak rendezve. |
| And that’s the nature of creation. This has been reflected in all sacred literature. Dark spirits have always been recognized through our written traditions, sacred traditions. In Hinduism, in Buddhism, in Native American traditions, they will talk about dark spirits. All the way in the Old Testament, there were references to angels and to demons. And then that continued on in Judeo-Christian literature. The Tibetan literature speaks of demons. The presence of what I would call demons have been with us since the beginning of time. And I say this in a bit of a way as a disclaimer, because I’m going to be speaking to you from my Catholic background more on this topic than in any others, because my background in theology is particularly highlighted here. | És ez a teremtés természete. Ez tükröződik az egész szakrális irodalomban. A sötét szellemeket mindig is felismerték az írott hagyományaink, a szakrális hagyományaink. A hinduizmusban, a buddhizmusban, az amerikai őslakosok hagyományaiban beszélnek sötét szellemekről. Egészen az Ószövetségben voltak utalások angyalokra és démonokra. És ez folytatódott a zsidó-keresztény irodalomban is. A tibeti irodalom démonokról beszél. Az általam démonoknak nevezett lények jelenléte az idők kezdete óta velünk van. És ezt egy kicsit úgy mondom, mint egyfajta nyilatkozatot. Mert ebben a témában inkább a katolikus hátteremből fogok hozzátok beszélni, mint bármely más témában, mert a teológiai hátterem itt különösen hangsúlyos. |
| My area is mysticism and the mystical traditions. And mysticism is about the experience of the nature of God. For example, Francis of Assisi, perhaps the most famous Catholic Saint, or Ignatius Loyola, who started Loyola University — but a lot of the literature of these Saints, which I’m sure you’re not familiar with, make reference to encounters with demons. Now, that’s not something you’re familiar with, but I am. While they lived hundreds of years ago, the only difference between that time and now is that the territory of the soul, both individually and collectively, was less congested. And in that congestion, we’ve become doubtful, arrogant. And we are in the business of reconstructing the nature of the universe, not just studying it, but reconstructing what we think the order of the universe is. Do you know, we’re the first human beings, the first generation to ever try that in the history of humanity? Now, I’m going to ask you to ponder something. What do you think is behind that, light or darkness? I don’t know. I think studying, exploring the nature of the universe is something resonating with light. | Az én területem a miszticizmus és a misztikus hagyományok. A misztika pedig Isten természetének megtapasztalásáról szól. Például Assisi Ferenc, talán a leghíresebb katolikus szent, vagy Loyolai Ignác, aki a Loyolai Egyetemet alapította — de ezeknek a szenteknek az irodalma, amelyet bizonyára nem ismersz, sokszor hivatkozik a démonokkal való találkozásokra. Nos, ez nem olyasmi, ami neked ismerős, de nekem igen. Bár ők több száz évvel ezelőtt éltek, az egyetlen különbség az akkori és a mostani kor között az, hogy a lélek területe, mind egyénileg, mind kollektíven, kevésbé volt zsúfolt. És ebben a zsúfoltságban kétkedőek, arrogánsak lettünk. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy rekonstruáljuk a világegyetem természetét, nem csak tanulmányozzuk, hanem rekonstruáljuk, hogy szerintünk mi a világegyetem rendje. Tudjátok, hogy mi vagyunk az első emberi lények, az első generáció, amelyik ezt megpróbálta az emberiség történetében? Most megkérlek benneteket, hogy gondolkodjatok el valamin. Mit gondolsz, mi van emögött, a fény vagy a sötétség? Nem tudom. Azt hiszem, a világegyetem természetének tanulmányozása, feltárása olyasvalami, ami rezonál a fénnyel. |
| The truth is that evil’s greatest weapon is arrogance and deception. It’s deception, somehow or other, that we’re more intelligent than evil, that we are — that we’ve become so sophisticated that darkness can’t come upon us, it can’t take hold of us, that we know exactly what darkness looks like. And this is really one of my favorite things, that we’re so educated now, we’re so technical, we’re so scientific that evil can’t somehow or other visit upon us. When I was in graduate school, I took a course on demonology. And I took it as a lark. My graduate work is in theology. And I thought, well, why not? And there was a movie out at that time. It was called “The Exorcist.” It was very popular. And I have to tell you something. I’m not easily frightened. | Az igazság az, hogy a gonosz legnagyobb fegyvere az arrogancia és a megtévesztés. Ez a megtévesztés, valahogyan, hogy mi intelligensebbek vagyunk a gonosznál, hogy mi — hogy mi már annyira kifinomultak vagyunk, hogy a sötétség nem tud ránk törni, nem tud eluralkodni rajtunk, hogy mi pontosan tudjuk, hogy néz ki a sötétség. És ez tényleg az egyik kedvencem, hogy most már annyira műveltek vagyunk, annyira technikaiak, annyira tudományosak, hogy a gonosz valahogy nem tud ránk törni. Amikor a főiskolára jártam, vettem egy kurzust démonológiából. És csak viccből vettem fel. A diplomámat teológiából szereztem. És azt gondoltam, miért is ne? És akkoriban egy film is megjelent. “Az ördögűző” címmel és nagyon népszerű volt. De el kell mondanom valamit. Nem ijedek meg egykönnyen. |
| And I’m not easily influenced by that. But that was the only class in my life, in the whole of my life on this planet, where I stopped bringing the books into my house. Eventually, I left the books outside. And at the end of the class, I tossed them completely. I was educated by an extraordinarily brilliant professor, a Jesuit. And as he introduced the subject of evil, he introduced it in the same way I am introducing it to you. And that’s with kind of a little laugh and a little, you think it doesn’t exist, because we thought we were so smart. So he asked us, what do you think evil looks like? He said, after all, none of us thinks of ourselves as evil, absolutely none of us. I mean, I rarely would look and say to anyone that I love, there is evil. But what is evil? And he said, evil is actually very clever. | Engem nem könnyű befolyásolni. De ez volt az egyetlen olyan tanfolyam az életemben, az egész életem során ezen a bolygón, amikor nem hoztam be a könyveket a házamba. Kint hagytam a könyveket. A kurzus végén pedig teljesen kidobtam őket. Egy rendkívül zseniális professzor tanított, egy jezsuita. És amikor bevezette a gonosz témáját, ugyanúgy mutatta be, ahogy én is bemutatom nektek. Mégpedig egy kis nevetéssel és egy kis, azt hiszitek, hogy ez nem létezik, mert azt hittük, hogy olyan okosak vagyunk. Szóval megkérdezte tőlünk, hogy szerintetek hogy néz ki a gonosz? Azt mondta, végül is egyikünk sem gondolja magát gonosznak, abszolút egyikünk sem. Úgy értem, ritkán néznék oda, és mondanám bárkinek, akit szeretek, hogy van gonosz. De mi a gonosz? És azt mondta, hogy a gonosz valójában nagyon okos. |
| It’s very subtle. And it’s very invisible. Now, when I say evil, I want to be very clear what I am describing. Evil and good are not simply abstract concepts. They are energies that you can actually feel in your body or sense in your body and soul. Each one of us is a magnet that can attract dark or light. This is how the law of attraction works. We are as capable of acts of light as we are of acts of darkness. And that truth is what makes choices so powerful. And all of us do negative and positive things all the time. | Nagyon kifinomult. És nagyon láthatatlan. Amikor azt mondom, hogy gonosz, nagyon világosan akarom megfogalmazni, hogy mit írok le. A rossz és a jó nem egyszerűen elvont fogalmak. Ezek olyan energiák, amelyeket ténylegesen érezhetsz a testedben, vagy érezhetsz a testedben és a lelkedben. Mindegyikünk egy mágnes, amely képes vonzani a sötétséget vagy a fényt. Így működik a vonzás törvénye. Ugyanúgy képesek vagyunk a fény cselekedeteire, mint a sötétség cselekedeteire. És ez az igazság az, ami a választásokat olyan erőteljessé teszi. És mindannyian folyamatosan teszünk negatív és pozitív dolgokat. |
| The difference between negative things and evil, however, is that evil is a conscious choice that requires you to actually become a plotter. It’s deliberate. You are aware that your actions will harm people. And that truth does not stop you. The conscious act to harm another is the fingerprint of evil. One of the rich things about mystical theology is that it teaches about a world that is about the experience of the nature of God, and the nature of the invisible world, and the nature of how the invisible world interacts with us. And so we’re talking about angels. And we’re talking about demons. And one of the things I’ve observed because of the background I come from, someone who is trained in classical theology, someone who is trained in classical mysticism. – I’ve watched as this society has become almost theatrical about angels, for example, and very arrogant about darkness. No, no, no, no, darkness doesn’t exist. | A negatív dolgok és a gonoszság között azonban az a különbség, hogy a gonoszság tudatos választás, amihez valóban cselszövővé kell válnod. Ez szándékos. Tisztában vagy azzal, hogy a tetteid ártani fognak az embereknek. És ez az igazság nem állít meg téged. A tudatos cselekedet, hogy ártani akarsz egy másiknak, a gonoszság ujjlenyomata. A misztikus teológia egyik gazdagsága az, hogy egy olyan világról tanít, amely Isten természetének megtapasztalásáról szól, és a láthatatlan világ természetéről, és arról, hogy a láthatatlan világ hogyan lép velünk kapcsolatba. És így beszélünk az angyalokról. És beszélünk démonokról. Egyik dolog, amit megfigyeltem – azzal a háttérrel, amivel jövök, klasszikus teológián miszticizmusban képzett ember vagyok – szóval megfigyeltem, ahogy ez a társadalom teátrális lett például az angyalokkal kapcsolatban, és nagyon arrogáns a sötétséggel kapcsolatban. Nem, nem, nem, nem, nem, a sötétség nem létezik. |
| And what I’ve said to people, well, what makes you think so? Because I just don’t believe in it — as if saying I don’t believe in it is enough to alter the cosmic design of this universe, a design that has been in place long before we were on this planet and will be in place long afterwards. The fact is we’ve become a society that prefers the light, but wants nothing to do with darkness. Now, that alone is a worthy discussion, isn’t it? We put on crystals, rocks, feathers. And we’ll say things like, I’m avoiding negativity. This Jesuit professor said, darkness comes through a back door, will come in through a subtle channel in your life like this. If you’re a jealous person for example, darkness will help you to rationalize your feelings. You will deny feeling jealous at all, though everyone else will clearly see that emotion in you. Rather, you’ll make the other person the villain, projecting all your negativity onto that individual. And if you’ve ever been the object of another person’s envy, you know how this feels. You can actually sense the power of those negative thought waves coming at you. | És kérdeztem az emberektől: nos, miből gondolod ezt? Válasz: Mert egyszerűen nem hiszek benne. Mintha az, hogy nem hiszek benne, elég lenne ahhoz, hogy megváltoztassam ennek az univerzumnak a kozmikus tervét, egy olyan tervet, amely már jóval azelőtt a helyén volt, hogy mi megjelentünk volna ezen a bolygón, és még sokáig a helyén lesz azután is. Tény, hogy olyan társadalommá váltunk, amely a fényt kedveli, de a sötétséghez semmi köze. Nos, ez már önmagában is egy méltó vita, nem igaz? Kristályokat, köveket, tollakat öltünk magunkra. És olyan dolgokat mondunk, mint például, hogy kerülöm a negativitást. Ez a jezsuita professzor azt mondta, a sötétség egy hátsó ajtón keresztül jön. Egy kifinomult csatornán keresztül fog érkezi, mint ez: Ha például féltékenyek vagytok, a sötétség segít racionalizálni az érzéseiteket. Tagadni fogod, hogy egyáltalán féltékeny vagy, bár mindenki más világosan látja benned ezt az érzelmet. Inkább a másik személyt fogod a gonosztevővé tenni, és minden negatívitásodat kivetíted arra az egyénre. És ha valaha is voltál már egy másik ember irigységének tárgya, tudod, milyen érzés ez. Valójában érezheted, hogy ezek a negatív gondolat-hullámok milyen erővel törnek rád. |
| How you interpret it all comes from what’s going on inside of you at that moment. Now, what’s going on inside of you at that moment could be based on what you ate, how you feel, the conversation you had with your husband, or wife, or friend in the morning. It’s all subjective. And this is where darkness plays its games. It takes advantage of that right there. So let’s just say you get up in the morning. And it’s one of those mornings where you– perhaps you’re feeling particularly vulnerable. Let’s just say you might have a job interview, or you’re looking for something, you’re looking for a job. The nature of darkness is to make you feel very bad about yourself, is to make you feel the worst about yourself, not the best. It’s to make you feel like, this isn’t going to work, not that it is. | Az, hogy hogyan értelmezed mindezt, abból fakad, hogy mi zajlik benned abban a pillanatban. Nos, ami abban a pillanatban benned zajlik, az alapulhat azon, hogy mit ettél, hogyan érzed magad, milyen beszélgetést folytattál reggel a férjeddel, a feleségeddel vagy a barátoddal. Ez mind szubjektív. És ez az, ahol a sötétség játssza a játékait. Kihasználja ezt a helyzetet. Tegyük fel, hogy reggel felkelsz. És ez egy olyan reggel, amikor… talán különösen sebezhetőnek érzed magad. Tegyük fel, hogy talán állásinterjúd lesz, vagy keresel valamit – munkát keresel. A sötétség természete az, hogy nagyon rosszul érezzük magunkat, hogy a legrosszabbat érezzük magunkról, nem pedig a legjobbat. Az, hogy azt érezteti veled, hogy ez nem fog működni, nem pedig azt, hogy igen. |
| Let’s follow that through, because if you feel like it’s not going to work, what’s your next natural step? Your next natural step with darkness is that you will then seek out a support system for darkness in yourself. Maybe you will stay home. Maybe you won’t try so hard. Maybe you’ll pick up that drink that you said you wouldn’t drink again. You will weaken yourself. You will allow yourself to make dark choices. Maybe you will lie about what you were doing that day. Maybe you will find it OK to just play with the truth a little bit more, because that’s what darkness does to chip away at your character, your character. It allows you little, by little, by little to chip away at your integrity, to chip away at what makes you a whole person. That’s how darkness works. | Ezt kövessük végig, mert ha úgy érzed, hogy ez nem fog működni, mi a következő természetes lépésed? A következő természetes lépésed a sötétséggel kapcsolatban az, hogy ezután keresni fogsz magadban egy támogató rendszert a sötétséghez. Talán otthon maradsz. Talán nem próbálkozol majd olyan keményen. Talán újra felveszed az italt, amiről azt mondtad, hogy soha többé. El fogod gyengíteni magad. Engedni fogod, hogy sötét döntéseket hozz. Talán hazudni fogsz arról, hogy mit csináltál aznap. Talán rendben találod majd, hogy csak egy kicsit többet játszol az igazsággal, mert a sötétség ezt teszi, hogy megrongálja a jellemedet, a karakteredet. Lehetővé teszi számodra, hogy apránként, lépésről – lépésre csorbítsd az integritásodat – csorbítsd azt, ami egész emberré tesz téged. Így működik a sötétség. |
| It’s not this gargoyle that shows up at the foot of your bed, not at all. But it shows up at the foot of your psyche. It shows up in the way you see things. And then it says– it starts influencing you. And it says, you know what? It’s OK. It’s OK to let someone down. My point here is not to say that any one person is evil, not at all, but to point out the way evil works in our everyday lives. And we need to understand how evil works today more than ever, because we’ve become accustomed to telling ourselves that evil does not exist. And that is exactly what evil counts on, our denial. And there is another thing darkness does. | Nem vízköpő jelenik meg az ágyad lábánál, egyáltalán nem. De a pszichéd lábánál megjelenik. Megjelenik abban, ahogyan a dolgokat látod. És aztán azt mondja… elkezd befolyásolni téged. És azt mondja, tudod mit? Rendben van. Nem baj, ha valakit cserbenhagysz. Nem azt akarom mondani, hogy bármelyik ember gonosz, egyáltalán nem, hanem arra akarok rámutatni, hogy a gonoszság hogyan működik a mindennapi életünkben. És ma jobban meg kell értenünk, hogyan működik a gonosz, mint valaha, mert hozzászoktunk ahhoz, hogy azt mondogassuk magunknak, hogy a gonosz nem létezik. És a gonosz pontosan erre számít, a mi tagadásunkra. És van még egy dolog, amit a sötétség tesz. |
| It’s always there to give you excuses as to why it’s OK not to be your best, not to try your hardest. It indulges your weakest links. It indulges, so that instead of you trying hard, it says, why don’t you do that tomorrow? Darkness always, always indulges the procrastinator in you. No, you don’t have to do that. No, you don’t have to. And here is another thing darkness does. Darkness is absolutely the best at helping you to see the worst in your life, so that when you look at something, instead of seeing a garden full of flowers, you will focus on the weeds. That, too, is a product of darkness. It permeates in these small ways that are not small, not small at all. You know, this is such a huge topic, obviously, that if you left me along with you, you have no idea where this lecture would go. | Mindig ott van, hogy kifogásokat adjon arra, hogy miért nem baj, ha nem a legjobbat nyújtod, ha nem próbálod meg a legjobban. Elnézi a leggyengébb láncszemeiteket. Elnézi, hogy ahelyett, hogy keményen próbálkoznál, azt mondja, miért nem csinálod ezt holnap? A sötétség mindig, mindig elnézi a benned lévő halogatót. Nem, nem kell ezt tenned. Nem, nem kell. És itt van még egy dolog, amit a sötétség tesz. A sötétség abszolút a legjobb abban, hogy segítsen meglátni a legrosszabbat az életedben, így amikor megnézel valamit, ahelyett, hogy egy virágokkal teli kertet látnál, a gyomokra fogsz koncentrálni. Ez is a sötétség terméke. Átjárja ezeket az aprónak tűnő, de egyáltalán nem apró dolgokat. Tudjátok, nyilvánvalóan ez egy hatalmas téma, és ha most nem lenne időkorlát, akkor fogalmatok sincs, hova jutna el ez az előadás. |
| But I can’t do it that way, so I have to squeeze it down to sound bites, which, if you knew me, you’d realize it’s driving me crazy, because I’m shrinking an archive in my head to a postcard. What is a collective arrogance? I need you to travel with me, travel with me to the cosmos. And I want you to look down on the Earth and just visualize the Earth. And I want you to imagine that you see Andromeda, and the sombrero galaxies, and the whole big universe out there, a universe so big with billions and billions of galaxies. Now imagine that Earth becomes this small, this tiny, so tiny that we don’t even show up anymore. And from that perspective, imagine that we’ve decided we can figure out how all of this was created, that we’ve got it. We figured it out. We figured that it just started with a bang, a Big Bang, that all of a sudden, the whole universe went kaboom. And that’s how life started, yes, indeed. We’ve decided. | De most ez nem lehetséges, így hangfoszlányokba kell tömörítenem. Ami – ha ismernél, tudnád, hogy – megőrjít, mert egy egész archívumot kell egy képeslapra zsugorítanom. Mi az a kollektív arrogancia? Szeretném, ha velem utaznál – utazz velem a kozmoszba. És azt akarom, hogy nézz le a Földre, és csak vizualizáld a Földet. És szeretném, ha elképzelnétek, hogy látjátok az Andromédát, a sombrero galaxisokat, és az egész nagy univerzumot odakint, egy olyan nagy univerzumot, amelyben milliárd és milliárd galaxis van. Most képzeljétek el, hogy a Föld ilyen kicsi lesz, ilyen apró, olyan apró, hogy már nem is látszunk többé. És ebből a perspektívából képzeljük el, hogy úgy döntöttünk, hogy meg tudjuk fejteni, hogyan jött létre mindez, hogy megvan. Rájöttünk. Azt gondoltuk, hogy minden egy bummal kezdődött, egy ősrobbanással, hogy hirtelen az egész világegyetem bumm. És így kezdődött az élet, igen, valóban. Eldöntöttük. |
| From our little point on this tiny little planet, we decided that the whole universe — we don’t even know where it ends– that there was a bang once upon a time. So let me restructure, that darkness count on arrogance. It’s the same arrogance that says, we can dump all this nuclear waste into our oceans and we’ll be just fine. We can have all of these great, big, huge glaciers melt, and will be just fine, that we don’t have to regulate our own negativity, because we’ll be just fine. So we deregulate ourself. Does that word sound familiar? We deregulate. We deregulate our greed. We deregulate our cravings because we think we’ll be just fine. We stop thinking about the next generation, and the next generation after that, because it doesn’t suit us. That is the consequence of darkness. | A mi kis pontunkról, erről az apró kis bolygóról úgy döntöttünk, hogy az egész világegyetem – noha még azt sem tudjuk, hol van a vége – egyszer csak egy bumm-mal kezdődött. Hadd fogalmazzam át, a sötétség számol az arroganciával. Ugyanaz arról az arroganciáról van szó, ami azt mondja, hogy beledobhatjuk az összes nukleáris hulladékot az óceánjainkba, és minden rendben lesz. Elolvaszthatjuk az összes nagy, nagy, hatalmas gleccsert, és minden rendben lesz, hogy nem kell szabályoznunk a saját negativitásunkat, mert minden rendben lesz. Tehát átszabályozzuk magunkat. Ismerősen hangzik ez a szó? Deregulálunk. Dereguláljuk, átszabályozzuk a kapzsiságunkat. Dereguláljuk, átszabályozzuk a sóvárgásainkat, mert azt hisszük, hogy minden rendben lesz. Nem gondolunk többé a következő generációra, és az azután következő generációra, mert ez nem illik az átszabályzott énünkhöz. Ez a sötétség következménye. |
| And then we decide, there is no darkness, which is its ultimate coup. So someone would say, what is our aversion to evil about that? Why aren’t people more naturally attracted to good? Well, I’ll tell you. Evil is naturally sexier than good. And it always will be. It’s just more difficult for good to compete with evil. When I think of a human being being in league with darkness, this is how it happens. Evil has a million answers for every question, but goodness only has one. I often compare evil to a heroin addiction. As soon as you start shooting up, it’s gotcha. It’s an immediate adrenaline rush. | És akkor úgy döntünk, hogy nincs sötétség, ami a végső puccs. Valaki azt mondhatná, hogy azért van idegenkedésünk a gonosztól, nem? Miért nem vonzódnak az emberek természetesebben a jóhoz? Nos, én megmondom nektek. A gonosz természeténél fogva szexibb, mint a jó. És mindig is az lesz. Csak a jónak nehezebb versenyezni a gonosszal. Amikor arra gondolok, hogy egy ember a sötétséggel szövetkezik, akkor ez így történik. A gonosznak millió válasza van minden kérdésre, de a jóságnak csak egy van. Gyakran hasonlítom a gonoszt a heroinfüggőséghez. Amint elkezded magadba lőni, máris elkapott. Azonnali adrenalinlöket. |
| It’s physical, sensual. And it creates an altered state of consciousness immediately. You feel falsely empowered. Evil makes you feel as if you’ve found a route to power, as if you have a means to control others, but they can’t control you. And evil has secrets. And don’t we love our secrets? But nothing hides in the light. You don’t get that sense of power over people with light. Light doesn’t build the illusion that you have control of the outside world. And that’s evil’s greatest hook. Acts of goodness don’t seem to have an immediate payday, but darkness provides immediate gratification. | Ez fizikai, érzéki. És azonnal megváltozott tudatállapotot teremt. Hamisan feljogosítva érzed magad. A gonosz azt az érzést kelti benned, mintha megtaláltad volna a hatalomhoz vezető utat, mintha lenne eszközöd arra, hogy irányíts másokat, de ők nem tudnak irányítani téged. És a gonosznak titkai vannak. És hát nem szeretjük a titkainkat? De semmi sem rejtőzik a fényben. A fényben nem érzed a hatalmat az emberek felett. A fény nem kelti azt az illúziót, hogy a külvilágot irányítod. És ez a gonosz legnagyobb csapdája. A jóság cselekedeteinek látszólag nincs azonnali kifizetődése, de a sötétség azonnali kielégülést biztosít. |
| And that’s hard to resist. So if I say, did you move this paper, the answer is, yes or no. And if you tell me the truth, truth is an interesting force, because you have no control over what I will do with the truth. Once you tell the truth, you have no idea what I will do with that. Will the truth make me angry or not? All you know is, you told the truth. Whereas evil, if you say, no, and then you look at my face and you think, well, maybe I did move it. Evil has a million answers. And you can keep going. You can blame someone. You can go left. | És ennek nehéz ellenállni. Tehát ha azt kérdezem, hogy megmozdítottad-e ezt a papírt, a válasz: igen vagy nem. És ha az igazat mondod, az igazság egy érdekes erő, mert nem tudod befolyásolni, hogy mit fogok kezdeni az igazsággal. Ha egyszer elmondod az igazat, fogalmad sincs, mit fogok vele csinálni. Az igazság feldühít vagy sem? Csak annyit tudsz, hogy elmondtad az igazságot. Míg a gonosz, ha azt mondod, hogy nem, és aztán ránézel az arcomra, és azt gondolod, nos, talán mégis megmozdítottam. A gonosznak millió válasza van. És te folytathatod tovább. Hibáztathatsz valakit. Elmehetsz balra. |
| You can go – you could say you don’t remember. Oh, I don’t recall. There is a million answers with evil, a million, but there is only one with truth. And if you decide, I’m just not going to lie again, that changes the whole direction of your life. I’ve got a story about this. When I was doing medical intuitive readings, I did a reading on him. And I said to him, do you want a laundromat? Because I see a laundromat around you. And he said, oh, no, no, I don’t run no laundromat. And he was laundering money and running prostitution. And he said, oh my god, oh my god, that’s it. | Elmehetsz – mondhatod, hogy nem emlékszel. Ó, nem emlékszem. A gonoszra millió válasz van, millió, de az igazságra csak egy van. És ha úgy döntesz, hogy nem fogsz többé hazudni, az megváltoztatja az egész életed irányát. Van erről egy történetem. Amikor orvosi intuitív olvasással foglalkoztam, akkor végeztem egy ilyen olvasást egy férfin. És azt kérdeztem tőle, hogy akarsz egy (pénz)mosodát? Mert én egy mosodát látok nálad. Erre ő azt mondta, ó, nem, nem, nem, én nem vezetek mosodát. És pénzt mosott és lányokat futtatott. És azt mondta: “Ó, Istenem, ó, Istenem, ez lesz az. |
| He said, I’m going to give this up. I’m not going to do this anymore. He said, that’s it. I’m changing my ways. I’m going to be good. Right now, that’s it. I’m good, because he thought, like, God was watching him, otherwise I couldn’t do this reading. Well, he calls me up six weeks later, and he says, I’ve got to tell you something. Turning honest limits your choices. And that’s exactly the reason why evil has the option over good, because it gives someone a lot more choices. | Azt mondta, hogy abbahagyom ezt. Nem csinálom tovább. Azt mondta, ennyi volt. „Megváltoztatom az életmódomat.” „Jó leszek.” „Most azonnal, ennyi volt.” Jól látom – azt hitte, hogy Isten figyel rá, különben nem tudnám ezt. Hat héttel később felhívott, és azt mondta, el kell mondanom valamit. Az őszinte odafordulás korlátozza a választásait. És pontosan ez az oka annak, hogy a gonosznak lehetősége van a jóval szemben, mert sokkal több választási lehetőséget ad valakinek. |
| So the journey of consciousness is actually this journey of deciding, I need to align myself with truth. I need to align myself with truth and disarm the power darkness has in me to hide in my own darkness. And I have discovered with people that that for them, for all of us, is a terrifying choice to disarm darkness in ourselves. When I was doing a workshop with someone — not with someone, in England one time, and I got to the subject of forgiveness, this man said, that’s it. I don’t want to hear anymore. He said, I don’t want to learn and truly understand that I have to be forgiving. I still need to be able to get angry at them in order for me to still live with these people. I can’t become more conscious. I am deliberately choosing anger, anger. That was one of the most insightful truths that I have ever heard anyone say. | Tehát a tudatosság útja valójában a döntés útja, igazodnom kell az igazsághoz. Az igazsághoz kell igazodnom, és hatástalanítanom a sötétség bennem rejtőző, lévő hatalmát. Felfedeztem az embereknél, hogy ez számukra, mindannyiunk számára egy félelmetes döntés, hogy hatástalanítsuk a sötétséget önmagunkban. Amikor egyszer Angliában tartottam tanfolyamot valakinek és rátértem a megbocsátás témájára, akkor az ember azt mondta: “Ez az!”. Nem akarok többet hallani. Azt mondta, nem akarom megtanulni és igazán megérteni, hogy meg kell bocsátanom. Még mindig képesnek kell lennem arra, hogy dühös legyek rájuk, hogy még mindig együtt tudjak élni ezekkel az emberekkel. Nem tudok tudatosabbá válni. Szándékosan választom a haragot, a dühöt. Ez volt az egyik legéleslátóbb igazság, amit valaha is hallottam valakitől. |
| And actually, he left my workshop weeping. He was at that point where he was very much aware that he was consciously choosing to attack someone instead of just responding unconsciously. And that qualifies as darkness. Let’s talk about you directly. And something to kind of ask yourself, what is my own role with darkness? What is my role? And have you allowed yourself to negotiate the truth? Well, everybody has to answer yes to that, because somewhere along the line, we all have. But there comes a point, you have to ask yourself, how consciously do I negotiate the truth? How consciously? Do I get up in the morning and know that I am likely going to tell a lie today? How likely is it that I am going to say something to someone that’s not true? Now, you know, in my workshops, I have met so many people who hold scar tissue because they feel like they’ve been betrayed by someone, but they don’t ever look to themselves and how– and the ways in which they have betrayed others. The many, many times people have said, I need to confide in you, I can’t carry this anymore in my heart, can I share some of your heart space and confide in you, will you keep this to yourself, and someone has said, yes I will, only to know for a fact they’re going to tell someone else in a second– they knew consciously that they were giving their word and lying at the same time. That qualifies for evil. You may not define it that way, but it is. It is evil, because your conscience alerted you that you were about to cross a line in the sand, your sense of what is right and wrong. | És sírva hagyta el a műhelymunkámat. Azon a ponton volt, amikor már nagyon is tudatában volt annak, hogy tudatosan választja a támadást, ahelyett, hogy csak öntudatlanul reagálna. Ez sötétségnek minősül. Beszéljünk rólad közvetlenül. Valami olyasmiről, amit meg kell kérdezned magadtól, hogy mi a saját szerepem a sötétséggel kapcsolatban? Mi az én szerepem? Megengedted magadnak, hogy tárgyalj az igazságról? Nos, erre mindenkinek igennel kell válaszolnia, mert valahol mindannyian megtettük. De eljön egy pont, amikor meg kell kérdezned magadtól, hogy mennyire tudatosan tárgyalok az igazságról? Mennyire tudatosan? Felkelek reggel, és tudom, hogy ma valószínűleg hazudni fogok? Mennyire valószínű, hogy olyasmit fogok mondani valakinek, ami nem igaz? Nos, tudjátok, a workshopjaimon nagyon sok olyan emberrel találkoztam, akik hegeket őrizgetnek, mert úgy érzik, hogy valaki elárulta őket, de soha nem néznek magukba. Hogy hogyan – és milyen módon árultak el ők másokat. Az a sok-sok alkalom, amikor az emberek azt mondták, hogy meg kell bíznom benned, nem tudom ezt tovább hordozni a szívemben. Megoszthatom a szívem egy részét és megbízhatok benned, megtartod ezt magadnak? És ha valaki azt mondta, hogy igen, megtartom, és közben biztosan tudta, hogy egy másodperc múlva elmondja valaki másnak – tudatosan tudta, hogy egyszerre adta a szavát és hazudott. Akkor ez már gonoszságnak minősül. Lehet, hogy nem annak definiálod, de az. Azért gonosz, mert a lelkiismerete figyelmeztette, hogy éppen átlépni készül egy a homokban látszó határvonalat – a jó és a rossz érzékét. |
| And you crossed it anyway. The negotiation of your soul begins right there. If you nurture dark choices, it becomes a lifestyle. And then you are an active participant in the dark side. One of the things I tell people is that, we have to get over the idea that somehow devotion to the lighter path is going to take the edge off the more physical, grounded connection we have to life. And that really is because darkness has an edge. There is a thrill to secrets. There is a thrill to secret societies. There is a thrill to this sense that, I know something you don’t. And if you look at history, and you look at the way the world is set up, light always cleans up after darkness. | És te mégis átlépted. A lelked tárgyalása itt kezdődik. Ha sötét döntéseket táplálsz, az életmóddá válik. És akkor aktív résztvevője leszel a sötét oldalnak. Az egyik dolog, amit az embereknek mondok, hogy túl kell lépnünk azon az elképzelésen, hogy a világosabb ösvény iránti odaadás valahogy elvenné az élét annak a fizikai, földhözragadtabb kapcsolatnak, amit az élethez fűzünk. És ez tényleg azért van így, mert a sötétségnek is van előnye. A titkok izgalmasak. A titkos társaságok izgalma. Van egyfajta izgalom abban az érzésben, hogy én tudok valamit, amit te nem. Ha megnézzük a történelmet, és megnézzük a világ felépítését, a fény mindig a sötétség után takarít. |
| We always have the war. And then light comes in. And it cleans up afterwards, always. And maybe it’s because we experience the power of the light after we’ve gotten ourselves beaten to a bloody pulp. But here is what’s true. We’ve reached the point in our evolution where we really need to utilize the power of the light in ourselves. We actually need to call that light in us, what I think of as our nuclear power plant. I consider turning to our light to be no longer an option, but the greatest sacred necessity of our time. All empires go through transitions, but this time of transition that we are in is the greatest one in the history of civilization. And when you look through the lens at the world, you could see the lens through the battle of darkness and light. | A háború mindig van. Aztán jön a fény. Utána pedig mindig kitakarít. Talán azért, mert a fény erejét azután tapasztaljuk meg, miután véresre vertük magunkat. De itt van, az ami igaz: Elérkeztünk evolúciónk azon pontjához, amikor már tényleg használnunk kell az önmagunkban lévő fény erejét. Valójában azt a bennünk lévő fényt kell hívnunk, amit én a mi atomerőművünknek gondolok.. A fényünk felé fordulást már nem lehetőségnek, hanem korunk legnagyobb szent szükségletének tartom. Minden birodalom átmeneteken megy keresztül, de ez az átmenet, amelyben most vagyunk, a civilizáció történetének legnagyobb időszaka. Ha lencsevégre kapjuk a világot, akkor abban a sötétség és a fény harcát láthatjuk. |
| You actually could, because all things have night and day, light and dark to them. But in the end, everything you do is a choice between light and darkness, everything. How you speak to someone, how you interact, whether you choose to be loving or not, whether you choose to be true or not, whether you choose to be honest or not, you’re choosing light or darkness whether or not you realize it. But now you’re going to realize it. And here is something else. Light has some advantages, one of which is, it takes very little light in the darkness to make a difference. Put one little dark spot in a very light room, you’ll likely miss it. It won’t make much difference. But one candle in a huge, dark auditorium, and you’ll see it. So a very little light – and that would be you – can change a whole lot in this world. | Valójában megtehetnéd, mert minden dolognak van éjjele és nappala, világosa és sötétje. De végül minden, amit teszel, választás a fény és a sötétség között, minden. Hogyan beszélsz valakivel, hogyan lépsz kapcsolatba, akár úgy döntesz, hogy szeretsz, akár nem, akár úgy döntesz, hogy igaz vagy sem, akár úgy döntesz, hogy őszinte vagy sem, a fényt vagy a sötétséget választod, függetlenül attól, hogy rájössz-e. De most fel fogjátok ismerni. És itt van még valami. A fénynek van néhány előnye, amelyek közül az egyik az, hogy nagyon kevés fény kell a sötétségben ahhoz, hogy változást érjünk el. Tegyél egy kis sötét foltot egy nagyon világos szobába, valószínűleg nem fogod észrevenni. Nem fog nagy különbséget okozni. De egy gyertya egy hatalmas, sötét előadóteremben, azt látni fogod. Tehát egy kis fény – és ez lennél Te – nagyon sok mindent megváltoztathat ebben a világban. |
| So go for it. Become all you can be. Go for the light. Thank you. | Szóval hajrá. Légy minden, ami csak lehetsz. Menj a fény felé. Köszönöm. |
