Mi az oltás?

A kipróbált, bizonyított hatású anyag.
A múltban megkapott minden családtag – nem volt kérdés, a gyerekek is az összeset, nem csak a kötelezőeket.

A kovid esetében szóban forgó ún. “oltás” kapcsán nem készültek kimerítő, hosszútávú hatástanulmányok. Tehát klasszikus értelemben ez nem egy oltás, ez egy kísérleti szer. Ennek megfelelően vonatkoznak rá a törvényi szabályozások. Ép a társadalomban ez így is marad.

Tehát az ún.”kovid oltások”-nak állatkísérleti szakasza sem volt. Emberkísérlettel kezdték. Ez minimum aggályos. Az ún.”kovid oltások” – helyesen jelenleg kísérleti szerek használata a legtöbb esetben kívülről gerjesztett félelmeken alapul. A félelmet fel lehet bontani kis darabokra. Azokat a kis darabokat pedig egyenként szemügyre lehet venni közelről és kiderül, hogy a félelem feloldódik, elpárolog. Minél inkább végezzük ezt a folyamatot, annál kevesebb félelem marad. Kezdjük el.

Az ún.”kovid oltások”-hoz, jelenleg helyesen kísérleti szerekhez kapcsolódó kérdések:

Tamasi József doktor – 2020.11.10
“Ismeretes, hogy a vakcinákat gyártó gyógyszergyárak különböző jogi garanciák miatt nem vonhatók felelősségre a vakcina által okozott emberi károkért és tudjuk, hogy a gyártók adatokat sem adnak ki a vakcina összetételéről, azt üzleti titokként kezelik, pedig ez elég fontos szempont a védőoltás rizikójának megítéléséhez. A felelősséget az állam kell vállalja, most tehát a magyar állam. Az adott megvásárolt vakcinák esetén a magyar állam mennyire bizonyosodhatott meg a lehetséges biológiai kockázatok mértékéről és miként készül annak elhárítására?

  1. Elvégezték-e a kötelező állatkísérleteket?
  2. Elvégezték-e az összes kötelező humán kísérletet?
  3. Mi volt a kontroll vakcina?
  4. Van-e benne más szervezetből származó DNS, pl. majom, kutya, rovar, embrionális vagy daganat szövet?
  5. Engedélyeztették-e már Magyarországon?
  6. Van-e benne emberi embrionális vagy emberi daganat szövet, vagy egyéb szennyező anyag, amely visszamaradt a tenyészetből?
  7. Xeno-mikrotransplantáció. Az antigénen kívül egy adag oltóanyagban mennyi az az anyag mennyiség, amely fajidegen, szennyező, adjuváns, amely a szervezetben nem kívánatos immunreakciót indíthat be?
  8. Ellenőrizték-e az oltóanyag mutagén potenciálját?
  9. Ellenőrizték-e az oltóanyag karcinogén hatását?
  10. Milyen és hány adjuvánst tartalmaz, milyen mennyiségben? Alumínium? Higany/timerosal?
  11. Ha több adjuvánst is tartalmaz, az adjuvánsok kölcsönhatását ellenőrizték-e?
  12. Ellenőrizték-e a kész terméket mutagenezisre?
  13. Ellenőrizték-e a kész termék karcinogén hatását?
  14. Van-e benne élő baktérium/vírus?
  15. Van-e benne formaaldehid?
  16. Van-e benne antibiotikum?
  17. Ellenőrizték-e az élő anyag és az antibiotikum együttes megjelenésének hatását?
  18. Van-e benne nano-chip? Ha igen, kikhez jut el a chipen tárolt, vagy a chipre kerülő, azon tárolt információ (konfidencialitás, személyiségi jog, adatvédelem)?
  19. Milyen kiszerelésben forgalmazzák? Csak egy adag van az ampullában, vagy több dózis?
  20. Milyen szer/anyag felelős a sterilitásért?
  21. Adható-e várandós anyáknak?
  22. Adható-e gyermekeknek? Ha igen, milyen korhatár felett?
  23. Adható-e immundeficites betegeknek?
  24. Adható-e immunrendszeri problémákban szenvedőknek?
  25. Adható-e krónikus betegségekben szenvedőknek, pl. asztma, diabetes, pajzsmirigy betegek, autoimmunbetegeknek?  
  26. Van-e benne allergén, vagy táplálék allergiát kiváltó anyag (pl. mogyoró olaj, ricinus olaj, stb.?
  27. Adható-e rákbetegeknek, vagy remisszióban levőknek?
  28. Van-e valamilyen gyógyszer összeférhetetlenség?
  29. Milyen kombinációkat ellenőriztek? Benne voltak-e a lakosság által gyakran szedett gyógyszerek (diabetes, magas vérnyomás, szívgyógyszerek stb.)?
  30. Mennyi a kivárási idő más oltás beadása után?
  31. Ellenőrizték-e, hogy más oltás beadása után (pl. influenza) van-e túlnövekedett immunválasz, citokinvihar?
  32. Milyen hatással van az 5 G tornyokon keresztül sugárzott különböző frekvenciáknak és impulzusnagyságoknak a beoltott betegekre, azok élettani funkcióira (légzés, szívritmus, vérnyomás változás stb.) ?
  33. Hogyan sikerült lerövidíteni az 5-15 évet oltóanyag előállítási kísérleti időt?
  34. Ki vállalja a felelősséget a gyorsított eljárás miatt?
  35. Merkely professzor szerint az USA FDA végzi a vizsgálatokat, de az FDA-nak nincs laboratoriuma csak szakértői – ki végzi tehát a vizsgálatokat?
  36. Nano szennyeződés van-e benne?
  37. Milyen másfajta vírus, vagy vírus részecske van még benne?
  38. Milyen mellékhatások várhatók az oltás beadása után?
  39. Mivel ez genetikai anyag, több generáción keresztül kellene vizsgálni, hány generáción keresztül vizsgálják, vizsgálták?
  40. Korábbi COV1 elleni vakcináknak nagyon komoly szövődményei voltak, – mi történik itt a vakcina utáni reinfekció során?
  41. Mennyi ideig hat a védő hatása? Hányszor akarják beadni?
  42. Van-e egyáltalán értelme egy gyorsan mutálódó vírusból oltást készíteni?  (ld influenza esete, melynek hatékonysága jó esetben 15-20%)
  43. Adható-e mitokondriális sérüléssel/ redox diszfunkcióval/magas heteroplazmával vagy genetikai sérüléssel rendelkező betegeknek? Tesztelték-e ezt vagy csak elméleti következtetés? 
  44. Tartósításra használtak-e magas deuterium tartalmu vizet? 
  45. A tesztelések után állatoknál milyen post marketing ( 5-10 év) megfigyelt mellékhatások jelentkeztek és milyen valószínűséggel fordulhatnak elő a human gyakorlatban?
  46. A post marketing jelentéseket nem jelölik gyakorisággal mint a tesztelés alatti mellékhatásokat, de sokszor ezek komolyabbak lehetnek és gyakoríbbak
  47. Amennyíben ’emlékeztető oltás’ van megjelölve, ennek mi az oka?  (Tudjuk az elméleti magyarázatot, a konkrét esetben ezt mi indokolja).
  48. Figyelembe véve az új koronavírus rendkívüli sokféleségét, mutációit, melyik ellen fog védeni a kifejlesztett védőoltás? “

forrás: https://orvosokatisztanlatasert.hu/kerdesek-egy-jovobeli-oltassal-kapcsolatban